Lépfene Magyarországon: ki van veszélyben? |
2014-04-13 14:25:50 |
Zárva tart a Debreceni Állat- és Növénykert - az egyik oroszlán sajnos elpusztult, és mint kiderült: lépfene végzett vele. De kire veszélyes még ez a betegség?
Mint arról a Berettyóújfalui Hírhatár korábban beszámolt, néhány napra bezárták a Debreceni Állat- és Növénykertet, az egyik oroszlán ugyanis lépfene baktérium miatt elpusztult. A lépfene baktérium (Bacillus anthracis) okozta állatbetegség, amely egyben fontos zoonosis, azaz állatról emberre terjedő betegség is.
A lépfene betegségre alapvetően fogékony minden emlős (az embert is beleértve), de leginkább a kérődzők, így a juh, a kecske és a szarvasmarha. A ló, a kutya és a macskafélék, valamint az ember már kevésbé veszélyeztetett, az emlősök közül pedig a sertés a legkevésbé fogékony. Ritkán ugyan, de a madarak is megbetegedhetnek. Emberről emberre a betegség nem terjed - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH).
A betegség állatról állatra közvetlenül általában nem terjed, hanem legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rosszminőségű (pl. talajvizet is tartalmazó) vízzel vehetik fel a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formáját. Fontos, hogy a spórásodáshoz levegő szükséges, így az elhullott állatok tetemében nem képződik addig spórás baktérium, amíg a testet fel nem boncolják, vagy ragadozók szét nem szedik. A húsevők a lépfenében elhullott állatok testének, testrészeinek elfogyasztása során fertőződnek. A betegség a legtöbb állatfajnál heveny, juhok és kecskék esetében néha rendkívül heveny lefolyású. Utóbbi esetben a kiskérődzők igen gyorsan, szinte előzetes tünetek nélkül is elhullhatnak. A tünetek állatfajonként különbözőek, de a magas láz, elesettség, szapora és nehezített légzés szinte mindig előfordulnak. |