Az Európai Unión belüli rangsor utolsó, 25. helyén Bulgáriával és Romániával osztozik Magyarország. A Transparency International értékelése szerint a korrupció mértékét fokozatosan növeli a rendeleti kormányzás bevezetése, az önkormányzatok forrásainak elvonása, az adatigénylések ellehetetlenítése, az alaptörvény sokadik módosítása, valamint a főként a kormány érdekkörének kedvező járványügyi intézkedések – idézi a felmérést a klubradio.hu.

Magyarország 2020-ban 44 pontot szerzett meg a Transparency International 100 pontig (a korrupcióval legkevésbé fertőzött országokig) terjedő skáláján, és ezzel a 180 országot vizsgáló felmérés 69. helyén végzett – szemlézte az antikorrupciós szervezet éves jelentését a Telex.

Bár a 2019-es helyezéshez képest egy hellyel előrébb került a listán, a pontozás szempontjából ugyanannyit, 44 pontot ért el (0 a legkorruptabb állapot, míg 100 pont a legkevésbé korrupt). Magyarán, nem Magyarország lett kevésbé korrupt, más ország lett korruptabb nála.

„Ez az eredmény jelentősen elmarad a közvetlen régiós versenytársainknak tekinthető V4 csoport többi országától: Szlovákia 5, Csehország 10, míg Lengyelország 12 ponttal kapott jobb értékelést a 0-100-ig terjedő skálán. Ugyanakkor a visegrádi országok közötti különbség csökkent, mivel a stagnáló magyar pontszám kivételével az országcsoport minden tagjának értékelése romlott a tavalyihoz képest" - a jelentést ezúttal is Martin József Péter, a TI Magyarország igazgatója mutatta be egy online konferencián.

A portál cikkéből kiderül az is, hogy a TI Magyarország szintén aggasztónak tartja a választási jogszabályok újabb módosítását, mely a jelöltállítás szabályainak megváltoztatásával ugyan valóban megnehezíti a 2014 óta mintegy 7 milliárd forint közpénz-veszteséget okozó kamupártok választási indulását, több kiskaput azonban továbbra is nyitva hagy előttük. Mindezek fényében a TI Magyarország úgy véli: „a jogállamiság továbbra is tetszhalott állapotban van Magyarországon”.