Nem mostani dologról van már szó, egész pontosan 2012-ben vetődött fel az az ötlet, hogy szigorítani kellene az állatvédelmi törvényeken. Ekkor azt szerették volna elérni, hogy az európai gyakorlathoz igazodjon a bírság összege, mivel mára ez elvesztette a visszatartó erejét, az emelés viszont lehet, hogy elérné a kellő eredményt – áll a menhely.eu beszámolójában.

Európa szerte a bírság mértéke eléri a 150 000 forintot, ez a büntetés annak jár, aki elfogadható ok illetve körülmények nélkül kioltja egy állat életét, állatot kínoz, és állatviadalokat rendez. Biztosan sokan láttak már olyan képeket főleg a Facebook-on, ahol a kutyákat kínozzák nagy büszkeséggel, igazából nem tudom, hogy az ilyen beteg embereket visszatartaná-e a bírság mértéke.

Kicsivel kevesebb, egész pontosan 90 000 forintos pénzbüntetésre számíthatna az, aki nem gondoskodik az általa tartott jószág biztonságos elhelyezéséről, kiszökésének megelőzéséért, a nem megfelelő állatszállítást is büntetnék, ennek mértéke 120 000 forint lenne.

Ha több szabálysértés is fenn áll egyszerre, akkor a szorzók összeadódnának, ebben az esetben több százezer forintos lenne a bírság mértéke.

Ez a 2012-es tervezet kitér az állatok élőhelyére is, meghatározza például azt, hogy mekkora akváriumban tarthatóak halak, de azt is, hogy milyen feltételek között. 2012-ben még meghatározták volna azt, hogy mekkora láncra köthető ki a kutya, annak tükrében, hogy szabadabban mozoghasson, 2016-ban ez annyiban módosul, hogy a kutyákat tilos lesz hosszú távon láncon tartani.

A kutya-, macskakölyköket egészen 8 hetes korukig az anyjuk mellett kell tartani, kitértek arra is, hogy az állatok farkát tilos levágni, kivéve a kutyákét, de az övékét is csak 7 napos korukban.

A mára már megvalósult chipes rendszert is tartalmazta ez a 2012-es tervezet. A kereskedésekben lévő gerinces állatokról, illetve a természetvédelmi egyezmény hatálya alá tartozó gerinctelen állatokról nyilvántartást kell készíteni. Így átláthatóbbá válik a hazai állatállomány, csökken a kóbor kutyák száma.