„A ’cigányság’, mint kategória nem elsődlegesen faji alapon értelmezhető, hanem az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”
– áll abban az ítéletben, melyben a Gyulai Törvényszék március végén első fokon elutasította a Békés Megyei Ügyészség keresetét a Szebb Jövőért Egyesület (SZJE) feloszlatására.
A dr. Mucsi Erika bírónő által jegyzett ítélet szerint a más helyszínek mellett 2011-ben Gyöngyöspatán is masírozó SZJE félelemkeltő tevékenysége azért nem bizonyítható, mert a településen, abban az időben több más szervezet – pl. a Véderő, a Betyársereg és a Csendőrség – is jelen volt, így nem megállapítható, hogy ki követett el törvénybe ütköző cselekedeteket. A törvényszék szerint egyébként a perben érintett demonstratív jellegű cigányellenes megmozdulások nagy része a Jobbikhoz és nem az SZJE-hez köthető.
A bírónő megdöbbentő indoklásán felháborodva írt levelet egy New York-ban tanuló magyar diák
„Tisztelt Gyulai Törvényszék!
Ámon Katalin vagyok, a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia Doktori Iskolájának hallgatója, jelenleg a New York-i Egyetem "Institute for Public Knowledge" nevű intézetének vendégkutatója.
Mély megdöbbenéssel olvastam dr. Mucsi Erika 12.P.20.045/2013/47. számú ügyben hozott ítéletének indoklását, amelyben a cigányságot nem politikai, etnikai kisebbségként, hanem a következőképpen írja le: "az ekként jelzett életformát követő, faji hovatartozástól függetlenül a lakosságnak egy elkülönült, a többségi társadalom hagyományos értékeit és a már hivatkozott jogszabályok által is védett értékeket semmibe vevő csoportjaként, akik egy bizonyos munkakerülő életforma, a magántulajdont, együttélési normákat nem tisztelő erkölcsi felfogás követői”.
Ez a jellemzés szociológiai és jogi értelemben is teljesen elfogadhatatlan, nem szakmai érveken, hanem rasszista előítéleteken alapul, és súlyosan sérti a cigány állampolgárok emberi méltóságát. Végtelenül elkeserítő és rémisztő, hogy egy olyan országban, ahol cigány emberek, közöttük egy hároméves gyermek rasszista sorozatgyilkosság áldozata lesz, ahol szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek embereket, közöttük szintén kis gyermekeket félemlíthetnek meg minden következmény nélkül, a bíróság a szélsőjobboldali szervezetek védelmére kel az ellenük való ítélethozatalt arra használva, hogy rasszista előítéleteket terjesszenek és arra alapozzák jogi érvelésüket, ezzel legitimálva azt.
Remélem, vannak még olyan munkatársak Önök között, akiket valóban az igazság, igazságosság és az emberi méltóság védelme vezetett erre a pályára, és nem fogják eltűrni, hogy dr. Mucsi Erika és a hozzá hasonlóan gondolkodó kollégáik miatt a bíróság rasszista intézménnyé váljon. Ha a bíróság rasszista és a szélsőjobboldali paramilitáris szervezetek létjogosultsága mellett áll ki, az nem csak a cigány emberek biztonságát csökkenti, hanem az egész társadalomét. Ha az állam elveszíti az erőszak alkalmazása feletti monopóliumát, az nem csak a kisebbségek, hanem az összes állampolgár biztonságára és az igazságszolgáltatás intézményére is romboló hatással lesz. Ha a cigány emberek iránt képtelenek is empátiát érezni és kívánatosnak tartják a megfélemlítésüket, megalázásukat, akkor gondoljanak arra, milyen lesz majd az a Magyarország, ahol ezek a szélsőjobboldali csoportok már nem csak a cigánysoron, hanem az Önök utcáin masíroznak végig, amikor nem ismeretlen cigány embereken, hanem az összes magyar állampolgárokon fognak "igazságot tenni" - Önök helyett.
Nem kívánom ezt sem Önöknek, sem másnak, éppen ezért reménykedem abban, hogy ki fognak állni a szélsőjobboldali paramilitáris mozgalmak megfélemlítő, erőszakos magatartása ellen, a cigány emberek és minden más magyar állampolgár méltóságáért.
Belátásukban bízva,
Ámon Katalin
New York University, Institute for Public Knowledge"
HarkaiP.
