A legfőbb kifogás, hogy gazdaságossági szempontból nem érné meg, ráadásul a hatástanulmány adataihoz még mindig nem lehet hozzáférni. Növeli a kérdőjeleket, hogy ugyanakkor ennél fontosabb vasúti beruházások és feladatok is lennének az országban.

Az LMP már februárban jelezte, hogy a közel 500 milliárd forintba kerülő Budapest-Belgrád vasútvonal felfejlesztése csak a kínai félnek jó, méghozzá a mi pénzünkön. A zöld párt azt is elfogadhatatlannak tartja, hogy hatástanulmány ez alkalommal is csak a szerződéskötés után készült. Schmuck Erzsébet a párt frakcióvezető-helyettese és Keresztes Lóránt közlekedéspolitikai szakszóvivő közös közleményükben kifejtették, hogy a kihirdetett törvény, amely a vasútvonal magyar szakaszának felújításáról szól, igazából elképesztő pazarlása a közpénznek.

„A jelenleg 472 milliárdosra tervezett beruházás 85%-át a magyar adófizetők állnák, méghozzá kínai hitelből. A projekt megtérülését semmi sem garantálja, sőt a kínai fél sem volt erre hajlandó. Ezt súlyosbítja az a tény is, hogy a Magyar Kormány a vonalra várt árumennyiség legnagyobb részét adó és kínai kézben lévő pireuszi kikötő konkurensét, a szlovéniai Koper kikötő fejlesztését támogatja 115 milliárd forintos hitelkerettel” - áll a zöldpárt közleményében.

Hírportálunk kérdésére a szocialista párti országgyűlési képviselő, Józsa István is kifejtette véleményét:

–Ez a beruházás átláthatatlan és nincs kellően megindokolva a szükségessége. Mivel átláthatatlanok a gazdaságossági számítások, már csak ezért se támogatnám ilyenformán ezt a projektet. Az üggyel kapcsolatos parlamenti felszólalásomban, bár messzire látó elképzelésnek neveztem a projektet sőt, a fenntartható fejlődés szempontjából is előnyös lenne, ha a Görögországból érkező áruk vasúton érhetnék el hazánkat, a törvényi előterjesztésből mégis hiányzik a legfontosabb adat, az, hogy mikor térül meg! A környezetre és a kereskedelemre bizonyára kedvező hatást fejtene ki ennek a vasútvonalnak a korszerűsítése, ugyanakkor a közgazdaságban használatos megtérülési számításokat nem lehet alkalmazni rá.

Az MSZP elkötelezett abban, hogy a hazai közlekedésfejlesztésnek zöld utat szavazzon, a Budapest-Belgrád vasútvonal magyar szakaszának jelentős átépítése azonban ilyen információhiány esetében nem támogatható. Nem támogatható akkor, amikor egyes távolabbi országrészekből - például a fővárosba - majdnem ugyanannyi idő vasúton eljutni, mint majd száz évvel ezelőtt, és azt sem nevezném XXI. századi szolgáltatásnak, amikor egy-egy vasútvonalon naponta összesen két vonatpár közlekedik – mondta Józsa István.

Kertész Z István