2015-04-07 08:11:46

„[Könyörögjünk] békéért az egész világ számára, amelyet még mindig olyannyira megoszt a kapzsiság, amely könnyű hasznot keres, amelyet megsebez az emberi és családi életet veszélyeztető önzés”

A mindenáron való siker hajszolása, a másikon való felülkerekedés olthatatlan vágya, az erőszak uralma, az erő hangsúlyozása mind, mind elvetendő. Az egyén méltóságának tisztelete pedig nem a gyengeség jele. Többek között ez volt a húsvéti pápai üzenet, hazai viszonyainkat is érintő lényege!

Na, kérem tisztelettel. A Jobbik vajon mellre szívja-e a pápai üzenetben foglaltakat, vagy vizslakölykös simogatós cukisága mögé rejtve valódi énjét, továbbra is a nemzeti radikalizmus erejét fitogtatva készül a nagy ugrásra, Ózd utáni Ajka-Tapolcára és aztán tovább. A másság iránti gyűlöletet vajon meddig képes titkolni még? Kórházi ágyszám növeléssel való bárány kampánykodással meddig tudják eltitkolni valódi farkas énjüket? Április tizenkettedikéig, vagy még annál is tovább?

Meddig lehet suttyomban volnereskedni zűrös cégügyekben, a bort iszik és vizet prédikál alapon? Meddig lehet sumákolni az OLAF jobbikos képviselőit illető vizsgálatokban, meg kémgyanús ügyekben? Meddig lehet úgy tenni, mintha nem égettek volna és nem dobtak volna ki európai zászlókat a parlament ablakain? Meddig lehet úgy tenni, mintha nem mondták volna, hogy a kés a leghumánusabb gyilkoló szerszám? Meddig lehet úgy tenni, mintha nem akarták volna megszámolni a parlamentben, hány zsidó származású képviselő van? Meddig lehet úgy tenni, mintha feleségnek szólna a tetkó, „becsület és hűség”, nem pedig az SS imádatnak? Meddig lehet úgy tenni, mintha jobbikos önkormányzati képviselő közösségi oldalon nem posztolna cigányok kivégzéséről és politikusok felakasztásáról, mintha ez ügyben nem lett volna elrendelve nyomozás is közösség elleni uszítás miatt.

Húsvét vasárnapján valami eszement hibbant vörös festékkel lefújta a Madách téren lévő szabadtéri foto kiállítás holokauszt túlélők képeit. Bárkivel, bármibe lefogadom, hogy nem a maguk fajták által bolsi-libsinek tartott körben kell keresni az elkövetőket, mint ahogy a gyöngyösi zsidótemetőben minap elkövetett rongálások tetteseit sem.

Persze a pápa üzenetét nem csak a Jobbik képviselőinek és híveinek kellene megszívlelniük. Az őket kitermelőknek sem ártana jobban figyelni a pápa szavaira. A nemzeti együttműködés rendszerének megálmodói, az egy a tábor egy a zászló szabadságharcos fülkeforradalmárjainak sem ártana magukévá tenni a szentatya intelmeit. Nekik, akik most a pártokat arra kérték, hogy hagyják békében húsvétkor ünnepelni az embereket. Ők a békétlenséget szítók, a társadalmi árkot ásók, a cinikus gyűlölködők, jó pofiztak egyet megint. Bár lehet, hogy nekik már éppúgy késő, mint a ma már ájtatoskodó jobbikosoknak, cukiságot hirdetni.

A mangalica disznóólakat ünnepélyesen felavató felcsúti akarnok kormányfő magatartásával és viselt dolgaival amúgy is kilóg rendesen az európai politikai vezetők soraiból. Ellentmondást nem tűrő pökhendiségével, megjátszott barátságosságával, harcra buzdító, ha kell, ha nem hadrendbe állításaival, olyan figurája a mai magyar társadalomnak, mintha Ferenc pápa egyenest róla mintázta volna azt az embert, aki átgázol mindenen és mindenkin csak azért, hogy hatalmát és téveszmés lázálmát megtarthassa és megvalósíthassa.

Vajon megérti-e Orbán, hogy a pápa húsvéti üzenete neki is szól? Tart-e önvizsgálatot, vagy vesztébe rohan? Tovább járja-e a pávatáncot idehaza és külhonban egyaránt, vagy megérti végre az alázat kifejezés lényegét? Tud-e egyáltalán ez az ember alázatos lenni, a hatalom iránt érzett olthatatlan vágyán kívül? Vagy annak megtartása érdekében, ha úgy adódik, akár a Jobbikkal is képes lesz majd szövetkezni? És szerzési mániás, önző csókosai vajon megértik-e az üzenetet?

De ez a szentatyai húsvéti üzenet a hazai ellenzéknek is szól! "Ismerjük fel, kik vagyunk (...) lépjünk túl kényelmes biztonságunkon, lustaságunkon és közönyünkön, amelyek fékeznek bennünket" - mondta Ferenc pápa. És itt elsősorban nem a tüntetésektől távolmaradókról van szó. Hanem azokról, akik képtelenek felismerni, hogy kik is valójában, kishitűekre éppúgy vonatkoztatva, mint a saját szerepüket túlértékelőkre. Akik köpönyegforgató politikai haszonlesőként ripacskodnak az ország háza közelében, vagy akik lemondó kézlegyintéssel mondják, hogy minek, úgyis jön a Jobbik, kár a gőzért. Vagy akik zöldbe öltözötten, különállóságuk hangos fitogtatásával próbálják palástolni vérszegény támogatottságukat.

A megélhetési biztonság, az azt féltő  védekezésként kialakult, ej ráérünk arra még, patópálos lustaság és az azzal járó álarc közöny fékezi csak igazán az emberi méltóság középpontba állítását.

Hol van, Magyarország un. alaptörvényében az emberi méltóság kiemelése, középpontba állítása, amely nélkül bármilyen nemzeti hitvallásra való hivatkozás nem más, mint csak makutyi duma. Az emberi méltóság tisztelete nélkül nem létezhet semmilyen nemzeti hitvallás. Semmilyen nemzeti hitvallás fennkölt hangoztatása nem lehet előbbre valóbb és fontosabb az emberi méltóság tiszteleténél.

Ezt kell az ellenzéknek szem előtt tartania most és ennek megfelelően kell cselekedniük is. Nem lehet más teendő, mint a megvezetettek, a kisemmizettek, az út szélén hagyottak, a szegények és elesettek, a másként gondolkodók pártjára állni ezerrel mindenütt, minden percben éjjel és nappal! A parlamentben, a médiában, az interneten, a szakszervezetekben, az egyesületekben, minden lehetséges fórumon idehaza és külföldön! Erről is szólt a pápa húsvéti üzenete nekünk, magyaroknak!